Kevés olyan furcsa dolgot találhatunk Európában, mint a híres görög Meteorák. A Meteora jelentése „égben lebegő”, ami természetesen nem véletlen, hiszen szinte a semmiből törnek az ég vagy akár a mennyek felé a sziklák és tetejükön a kolostorok. Már önmagukban lenyűgözőek és tekintélyt parancsolóak, de történetük és működésük is tartogat érdekességeket.

14 gyönyörű kép

Nem is kérdés, hogy a területet az UNESCO Világörökség részévé nyilvánította 1988-ban. Már a kilencedik században is szerzetesek éltek a Pindosz-hegy sziklái közötti barlangokban és mélyedésekben. A sziklák tetejére épült kolostorokat aztán a 14. századtól kezdték építeni, a feltételezések szerint elsősorban a törökök elleni védelem céljából. Más források szerint a magasba építkezés oka az volt, hogy minél közelebb lehessenek az istenekhez. Több, mint húsz kolostor épült összesen, ám ma már csak hat maradt fenn.

 Érdekességek:

• A kolostorokat szándékosan úgy építették, hogy nehéz legyen a megközelítésük. A feljutást hálókkal és létrákkal oldották meg, amik akár negyven méteresek is lehettek. Az árukat kosarakkal juttatták korábban a kolostorokhoz, amiket korai liftekkel működtettek.
• Az 1920-as években vájtak lépcsőket a kövekbe a könnyebb megközelítés érdekében, valamint ekkor építettek hidat is a területre.
• Egy kolostorban maximum 10 fő él.
• A második világháborúban a terület bombázás alatt állt. Sajnálatos módon, ebben az időben sok műalkotást raboltak el a kolostorokból.
• Amikor ide látogatsz, vállaidat el kell fedni, és hosszú szoknyát vagy nadrágot kell viselned!
• Az időjárás, egy folyó és földrengések alakították a sziklákat kb. 60 millió évvel ezelőtt.
• A kolostorok virágzásukat a 16. században élték, azóta kezdték elhagyni a szerzetesek. A 17. századtól a fosztogatások kedvelt tárgya volt.
• A sziklák átlagos tengerszint feletti magassága 313 méter.
• Az első nő, aki betehette a lábát a Nagy Meteora Kolostorba nem volt más, mint Mária, Romániai királyné volt 1921-ben.