1881-ben kezdték el a franciák építeni a csatornát 1889-ig, majd az USA vette át a feladatot hivatalosan 1904-ben. Ugyanaz a cég kezdte el építeni a csatornát, mint amelyik a Szuezi-csatornát felépítette. A franciák kb. 287.000.000 dollárt költöttek és 22.000 emberi élettel fizettek a csatornáért. A haláleseteket a balesetek, valamint a fertőzések okozták: a malária és a sárgaláz. A folyamatos veszteségek mellett egyszerűen nem lehetett biztosítani a szükséges munkaerőt. A szakemberek hiánya a kivitelezésben is megbosszulta magát. A végén már a korrupt politika és a pénzügyi problémák is lehetetlenné tették az építkezést. A panamázás fogalma is ekkor született, amikor is az építő cég lefizette a francia politikusokat, hogy hallgassák el a társaság katasztrofális anyagi helyzetét, egyúttal újabb befektetőket keresve és becsapva.

A csatornán évente kb. 13-14.000 hajó kel át, aminek nagy részét az USA teherhajói adják, de szintén nagy forgalmat bonyolítanak le Kína, Chile, Japán, Kolumbia és Dél-Korea hajói is. A kereskedelmi hajók a szállított rakomány alapján fizetnek, a hadihajók tömegük alapján. A legnagyobb hajóknak igen mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, hogy kifizessék a révészt, aki akár 150.000 dollárt is elkérhet az átkelésért. A legmagasabb valaha fizetett díjról eltérőek az adatok, a legmagasabb fellelhető összeg 375.000 dollár. Vannak, akik jóval olcsóbban megúszták a pénzügyeket, de Richard Halliburton esetében ezt szó szerint kell érteni, ugyanis ő 36 centet fizetett azért, hogy átúszhassa a csatornát 1928-ban. Évi kb. 1,8 milliárd dollár a csatorna bevétele az átkelésekből.

Nem a hajók saját kapitánya irányítja a hajókat a csatornán, ehhez a különlegesen képzett saját személyzete van a csatornát üzemeltető társaságnak. Az átkelés 8-10 órát vesz igénybe. A zsilipekben speciális vasút vontatja a hajókat.

A csatorna jelenleg fejlesztés alatt áll. 2015-re fog elkészülni egy több, mint 5 millió dolláros felújítási projekt, aminek keretein belül növelik a csatorna méreteit, hogy a 14.000 konténert is szállítani képes Panamax-nál is nagyobb hajók átférjenek rajta. A világ mostani legnagyobb teherhajója viszont ezután sem fog tudni átkelni a Panama-csatornán, mivel a Maersk's Tripla-E osztályú hajói 18.000 konténerrel túl nagyok hozzá.

Képek az építkezésről:

Miért kellenek a zsilipek? Miért nem lehet csak átvágni a földet a két óceán között? A válasz abban rejlik, hogy a szárazföld túl magasan van a tengerszint felett. A zsiliprendszer megépítése, azaz a hajók felemelése és süllyesztése még mindig egyszerűbb megoldás volt, mint az, hogy mélyebbre ássanak a talajba.

Érdekességek:

• Már az 1500-as években felmerült a csatorna megépítésének lehetősége, ám akkor ezt még lehetetlennek találták. 1698-ban Skócia királya álmodott egy, a földrészt átszelő útvonalról, ám ezt is megvalósíthatatlannak tartották. A végső lökést az aranyláznak köszönhetjük.
• Az amerikaiak gazdasági és hadászati célból Nicaraguában szerették volna megépíteni a csatornát.
• A legtöbb ember malária és sárgaláz áldozata lett, ami főként a szúnyogoknak köszönhető.
• 2010-ben haladt át a csatornán az egymilliomodik hajó.
• Kétszázmillió liter vizet kell megmozgatni ahhoz minden alkalommal, amikor a zsiliprendszerben mozgatják a hajókat. A víz a mesterségesen épített Gatun-tóból érkezik.
• Az öt zsilip egyenként 33,5 méter széles és 304 méter hosszú.
• Az építkezésen a munkások napi bére 0.90 és 9,00 dollár között mozgott.
• Kb. 15 millió tonna robbanószer kellett a munkálatokhoz.
• A zsilipek 2 méter vastagok.